A táj virágos növényei közül az alábbiak emelhetők ki ritkaságuk vagy flóratörténeti értékük miatt:
Bíboros kosbor - Orchis purpurea
Fehér zászpa - Veratrum album
Fekete kökörcsin - Pulsatilla pratensis ssp. nigricans
Hamvas éger - Alnus incana
Homoki gémorr - Erodium neilreichii
Homoki kikerics - Colchicum arenarium
Janka tarsóka - Thlaspi jankae
Kései szegfű - Dianthus serotinus
Leánykökörcsin - Pulsatilla grandis
Magyar bogáncs - Carduus collinus
Piros kígyószisz - Echium russicum
Piros madársisak - Cephalanthera rubra
Sárga len - Linum flavum
Szentlászló tárnics - Gentiana cruciata
A gyakrabban előforduló galambvirág (Isopyrum thalictroides) és odvas keltike (Corydalis cava) kora tavasszal a bársonyos kakukkszegfű (Lychnis coronaria), a fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), a tarka nőszirom (Iris variegata), a baracklevelű harangvirág (Campanula persicaria), míg a nagyvirágú méhfű (Melittis carpatica), az erdei gyöngyköles (Lithospermum purpureo-coeruleum) és a nagyezerjófű (Dictamnus albus) pedig májusban, júniusban teszi tarkává az erdők alját. A domboldalakat beborító száraz gyepek is ez utóbbi időszakban a legszínpompásabbak. A már felsorolt ritka fajok mellett ilyenkor virít például a koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris), a tejoltó galaj (Galium verum), a borzas len (Linum hirsutum), a sömörös kosbor (Orchis ustulata), a magyar kutyatej (Euphorbia pannonica), a magyar szegfű (Dianthus pontederae), a mezei és ligeti zsálya (Salvia pratensis, S. nemorosa), az ágas homokliliom (Anthericum ramosum) és a budai imola (Centaurea sadleriana). A megmaradt kis láprét és mocsárrét foltokon ugyancsak ekkor díszlik a ritka szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea) és halvány harangvirág (Campanula cervicaria), valamint a gyakoribb réti legyezőfű (Filipendula ulmaria).
A térség állatvilágáról sajnos csak szórványos adatok vannak. Legrészletesebben a védett területnek és a környező részeknek a madárfaunáját ismerjük. A költő madárfajok száma száz körüli, köztük megtalálhatóak olyan - e tájon ritkább - fajok, mint a darázsölyv (Pernis apivorus), a holló (Corvus corax), a fekete harkály (Dryocopos martius), a guvat (Rallus aquaticus), a barna rétihéja (Circus aeruginosus) és a jégmadár (Alcedo atthis). A fokozottan védett fajok közül figyelemre méltó a gyurgyalag (Merops apiaster) nagyszámú, valamint a fehérgólya (Ciconia ciconia) és a kerecsensólyom (Falco cherrug) szórványos költése. Vonuláskor, kóborlás közben, illetve táplálék szerzéskor több ugyancsak ritka faj is látható a TK élőhelyein. Ilyen fajok például:
Cigányréce - Aythya nyroca
Gyöngybagoly - Tyto alba
Halászsas - Pandion haliaëtus
Kabasólyom - Falco subbuteo
Kanalasgém - Platalea leucorodia
Nagy kócsag - Egretta alba
Süvöltő - Pyrrhula pyrrhula
Szürke küllő - Picus canus
A védett emlősök közül egyes denevér fajok, cickányok, pelék, továbbá a menyét (Mustela nivalis), a hermelin (Mustela erminea), a vadmacska (Felis sylvestris) és a borz (Meles meles) viszonylag gyakoriak. A vízfolyások és mesterséges tavak mentén a fokozottan védett vidra (Lutra lutra) fordul elő legtöbbször, mint téli kóborló.
A kétéltűek és hüllők fajai (Magyarországon mindkét állatcsoport összes faja védett) elsősorban vízfolyások és halastavak mentén, valamint száraz gyepekben fordulnak elő. Számuk meglehetősen megfogyatkozott az utóbbi időben. Gyakrabban kerül szem elé a vízisikló (Natrix natrix), a zöld és fürge gyík (Lacerta viridis, L. agilis), a zöld leveli és erdei béka (Hyla arborea, Rana dalmatina) valamint a barna és zöld varangy (Bufo bufo, B. viridis). Ritkának számít a dombságban - így a védett részeken is - a mocsári teknős (Emys orbicularis), a réz és erdei sikló (Coronella austriaca, Elaphe longissima), a pannon és törékeny gyík (Ablepharus kitaibelii, Anguis fragilis) valamint a barna ásóbéka (Pelobates fuscus).
A terület gerinctelen állatvilágáról még kevesebb adat áll rendelkezésre. A lepkék között végzett felmérés alapján, a dombság területén mintegy 700-750 faj élhet (becsült). Érdekességként megemlíthető, hogy még előfordul a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), a szarvasbogár (Lucanus cervus) és az orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis) is az idősebb erdőrészekben.
|
